2016. december 20., kedd

Agatha Christie: A karácsonyi puding


Ezt a könyvet választottam a könyvklub decemberi fordulójára.

Mivel ez a negyedik kör, így mindenki szabadon választhatott egy könyvet. Az előző hónapban is egy Agatha Christie-t olvastunk. Mivel nagyon tetszett az előző könyv is, gondoltam nem nyúlok nagyon mellé, ha újra az írónőtől választok.

Először szeretném megköszöni AniTiger a múltkori remek kis összefoglalóját Hercule Poirot-ról. Esküszöm nélküled soha nem jöttem volna rá ki is van a borítón.

A Karácsonyi Pudig egy novellás kötet. Én személy szerint nem olvastam még az írónőtől semmi hasonlót. Így nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon ezek a rövid kis történetek vissza tudják majd adni a már jól megszokott AC "minőséget". Ha csupán egyetlen szóban felelhetnék rá : akkor sajnos NEM 😩

A könyv hat rövid kis novellát tartalmaz. Öt Poirot és egy Miss Marple történetet mesél el.

Elég meglepő, hogy a két leghíresebb Christie karakter egy könyvben szerepeljen. Sajnos csak egy könyvben és nem egy történetben. Bár én nagyon kíváncsi lennék rá, hogy abból mi sülne ki. Ki nyerné a csatát?? A bájos és végtelenül kedves Miss Marple vagy inkább a kicsit pökhendi, piperkőc belgánk. Hát ez már soha nem tudjuk meg.

A hat novellából nekem a Karácsonyi Puding és az Álom volt a kedvencem.

A Karácsonyi Puding azért tetszett, mert már az elején tudtuk, hogy ki mit tett/tesz. A kérdés csupán az volt, hogy a mi sztár detektívünk, hogyan jár túl az eszén. Annyit elárulhatok, hogy nem egy megszokott AC  befejezés.

Az Álom pedig egy remek  pszichológiai krimi. Ha létezik a műfajnak ilyen válfaja. Poirot pedig nem lehet félrevezetni,megtéveszteni. Ahogyan felgöngyölíti a gyílkosságot zseniális. Itt éreztem nagyon, hogy ez a történet megérdemelne egy külön kötetet.

A másik három Poirot novella nem kötött le túlságosan. Nagyon egyszerűek, kiszámíthatóak voltak. A Szedertorta résznél végig azon gondolkodtam, hogy ezt már olvastam vagy filmen láthattam. Szinte minden egyes részletét előre tudtam.

Az utolsó novella Miss Marple-é. Greenshaw Bolondvára egy régi épületben játszódik. Sajnos a bűntény nagyon egyszerűre sikeredett. Még a sok színészi játék  sem javított a történeten. Mivel azonban túl elfogultak vagyunk Miss Marple-lel szemben, hát elnézzük neki.



Összegezve: 
Agatha Christie a krimik királynője. Nem véletlenül kapta ezt a nevet. Szerintem ebben a könyvben nem tudta megmutatni igazi nagyságát. Ha anno ezt olvasom tőle először nem biztos, hogy más művét is elolvasnám. Nem volt rossz természetesen, de valami végig hiányzott belőle. Az izgalom, a sok csavar, a jelentéktelennek tűnő részletek, hogy a végére egy egésszé állon.
Most kicsit vegyes érzelmekkel búcsúzom. Örülök, hogy egy új oldalát ismertem meg az írónőnek, de nem hiszem, hogy a jövőben erőltetnék tőle hasonlót.

A karácsonyi puding 

Hagyományos angol karácsonyi desszert, melyet december 25-én fogyasztanak el.A középkor óta az angol karácsonyi hagyományok fontos eleme.Számos családnak saját régi, nemzedékek által féltve őrzött receptje van a pudinghoz. Összetevői közt főleg olyanok szerepelnek, amelyek régen luxuscikknek minősültek, főként a fűszerek, melynek az étel gazdag aromáját köszönheti.

A pudingot hagyományosan az Advent első vasárnapját megelőző vasárnapon készítették, azaz 4-5 héttel karácsony előtt. A 16. század óta használatos anglikán imakönyvben ez a rövid ima szerepel erre a napra:
 „Kavard fel, könyörgünk, Uram, a hívők akaratát, hogy számos jó cselekedetükért bőségesen megjutalmazhasd őket Jézus Krisztuson, a mi Urunkon keresztül. Ámen.”
 Ezt a napot „kavarás-vasárnapnak” is nevezték.
 A hagyomány szerint a család minden tagjának, de legalábbis minden gyereknek meg kellett kavarnia a tésztát, és közben kívánnia valamit.
Hagyomány volt az is, hogy a tésztába kis ezüst pénzérméket helyeztek, melyeket megtarthatott az, aki megtalálta. Többnyire három- vagy hat pennys érme volt. Az érme gazdagságot hozott az eljövendő évben. Bár közismert volt, hogy a pudingban érme lehet, sokan kitörték benne a fogukat, az is előfordult, hogy lenyelték az érmét. A hagyomány az ezüstpennyk eltűnésével visszaszorult, mivel más érmékről úgy tartották, tönkreteheti a süteményt, és féltek attól is, hogy fulladást okozhatnak. Egy időben más jelképeket is belesütöttek, például szerencsehozó csontocskát, ezüstgyűszűt (a takarékosság jelképe) vagy kis horgonyt (a biztonság szimbóluma).
Az edényből a tálcára fordított, fagyöngyágacskával díszített, brandyvel leöntött és meggyújtott pudingot hagyományosan tapssal köszöntik az asztalnál


2016. december 8., csütörtök

Fésűs Éva: A furfangos nyuszi



Fésűs Éváról, nekem valamiért mindig "Szuper Nagyi"jut eszembe.
Aki ilyen jó meséket ír annak biztosan szuper ereje van.  
Meséin erősen érződik mennyire szereti a gyerekeket.
Annyira szépen, egyszerűen fogalmaz.Meséi letisztultak. Szeretem, hogy olvasás közben nem hagy magunkra:) Kiszól hozzánk. Az igazi cél közönsége szerintem 3 éves kortól 100 évesig korig bátran bárki olvashatja. 




A furfangos nyuszit így Karácsony előtt furcsa volt olvasni. Inkább Húsvétra ajánlanám. Az elő két három mese a húsvéti nyusziról szólt.Ennek ellenére nagyon szerettünk.
 A könyvben nyolc rövid kis mese található, melyek esti mesének is kiválóak.
Mindegyik mese nagyon szerethető. Nyuszi róka páros megunhatatlan.

Válaszokat kapunk igazán komoly kérdésekre is:

- miért festik már a gyerekek a húsvéti tojást?

- miért kell a rókának nadrágot varrni?

- hogyan jár túl a tyúk eszén a róka? Vagy nem is ?

- a rigó mért kerül darázs fészekbe?

-a nyulaknak miért nincs rendes háza?

Kedvenc mesénk a Tüsszentős mese. Szegény Neszepisze nagyon "dáthás" lesz:) de ennek ellenére úgy dönt meglátogatja a barátait. Sajnos ők nem fogadják túl lelkesen. Szegény ezért egyedül szomorkodik a tisztáson, ahol összetalálkozik a Mókussal és jól összevesznek, hogy kinek is van igaza.


A könyv Antal Gábor rajzaival illusztrált. Csodás színek, de néhol nekem összefolynak az állatkák egymással.

Összegezve: 

Kedves,bájos mesék. Mókás állat nevekkel, sok tanúsággal, érthető üzenettel.

Szerettük.


2016. december 2., péntek

Miklós Malvina: Edgár élete


Mesénk hőse, Edgár a tündéri kis egér. Kerekperec dombon él, ami a világ legszebb helye.

 Főhősünknek szuper kis élete van: iskolába jár,klassz barátai vannak és a világ legtutibb házikójában él. Most őszintén ki nem szeretne egy saját tök házat?


 Aztán egy szép napon főhősünk találkozik két csigusszal és kezdetét veszi a nagy kaland.










Néhány infó a könyvről:

Kiadó: Graph-Art, Debrecen, 2014
Írta: Miklós Malvina
Illusztráció: Nagy Attila
48 oldal
ISBN: 9786155370328


Értékelésem:

Most már nagyon közel van az év vége,ezért lehet olyan kijelentést tennem, hogy nekem ez az év kedvenc meséje. 
Nem tudok belekötni. Mindent nagyon jól ki van találva, ráadásul mese szép az illusztráció. 


Edgár azonnal a szívembe lopta magát. Olyan kis cukiság. Pedig nem is kedvelem az egereket. Edgár békésen éldegél amikor is talál egy kulcsot, ami egyébként pont jókor jön ,mert nyuszi barátjának a szülinapi bulijára készül. Így meg is van az ajándék. Mikor már el is felejti ezt a nagy izgalmat, összebarátkozik két csigával és előkerül egy láda!!!!!!!
Innen már nincs megállás. Egér barátunk útnak ered, hogy megfejtse a láda titkát. Útja során számos kalandba keveredik és új barátokra tesz szert. 

Fontos kérdésekre is választ kapunk. Pl : léteznek ufók? 

Csodálatos mese,barátságról,kitartásról,kalandos utazásról.


Ha kíváncsi vagy mit rejt a láda és hogy kiderül vajon léteznek ufók akkor mindenképp olvasd el.