2017. július 23., vasárnap

Mert a mesékből sosem lehet elég

A héten nem jutott sok idő az olvasásra, de azért a hét nem múlhat el mesék nélkül. Most ezt a három könyvet szeretem ajánlani. Az én nagy kedvencem az első a másik kettő pedig gyerkőc kedvencei voltak a héten.


 Az óvodában nem könnyű az élet, ezt már tudjuk, Todó elmesélte nekünk. És mi a helyzet az iskolával? Hamar kiderül, hogy nem is olyan egyszerű a beilleszkedés és a barátkozás. Hát még, ha valaki nem tudja fejből a Himnusz szövegét az évnyitón, dobálják a táskáját, botrány robban ki a saras váltócipője miatt, vagy titkos videót mutatnak neki a szünetben. Todó a tőle megszokott nagy igazságérzettel és mesélőkedvvel vezeti végig olvasóit az alsó tagozat megpróbáltatásain, és kitálal iskolásoknak, szüleiknek, sőt a tanítóknak egyaránt.




Véleményem: 
Nem olvastam az első részt, így nincs mihez viszonyítanom, de nagyon szerettem Todót.
Viszont az is tény, hogy én ezt inkább felnőtteknek ajánlanám nem gyerekeknek.
Olyan szomorú voltam végi, nem igazán azt váltotta ki belőlem amit vártam. Nekem a szívem szakadt meg ezért a kisfiúért.
Ez a könyv nagyon sok félelmemet bemutatta. Mivel még csak két éves lesz a gyerkőc az élet csupa móka és kacagás, de mi lesz később??? Amikor óvodás,iskolás lesz? Néha olyan gonoszak a gyerekek:(  Mi lesz ha rossz tanárunk lesz? Tudunk ellene majd tenni bármit is?
Nekem annyira valóság szagú volt. Bár lett volna olyan rész amire azt mondhattam volna micsoda butaság. Sajnos nem volt.
Az Apás résznél már a könnyeim potyogtak. Talán nem kellene ezt ilyen komolyan venni, de én már csak ilyen vagyok.


 Az éppen olvasni tanuló gyerekeknek szeretne segítséget nyújtani a HŐS OLVASÓ! sorozat. Rövid mai magyar mesék, a mai gyerekeknek barátságról, szeretetről, csodákról hős tettekkel fűszerezve.







Véleményem:
 Itt egyértelműen nem mi voltunk még a célközönség. Ezért úgy döntöttem nagyon lágyszívű leszek.
Tetszett az elején, hogy belelehet írni a gyerekek nevét és az időt mikortól meddig olvasták.
Az illusztráció is rendben volt, bár nem annyira az én ízlésem, de van ettől sokkal rosszabb is.
A történet sajnos sok sebből vérzik. Mért nagyi sütije? Na jó az elején van utalás az almás sütire, de utána már nem is Ő süt meglepődtem mert én pont most olvasom Abigélt és amikor Mira talál egy könyvet és bele van írva egy név amit nem tud kiolvasni lehet Nyitrai Julianna vagy Vitay Georgina az olyan mókás volt számomra. Bár nem tudom, hogy lehet ezt a két nevet összekeverni.
Jó sok minden megelevenedik az én gyerekkoromból pl: Édes mostoha, Ki nevet a végén. Bár nem tudom, hogy ez a mai gyerekeknek mond bármit is
Aranyos kis történet, de nemeréztem, hogy ezt a sorozatot mi szeretnénk majd a jövőben.




Sárkányfi, a sokszögletű kerekerdő szelíd, játékos lakója felesleges időpocsékolásnak tartja az alvást. Egy este elhatározza, hogy többé nem hajlandó aludni. Elindul hát az erdőben, hogy társakra találjon az éjszakai időtöltséhez. Különös útja során találkozik Kuruttyal, a békával, Fincivel, a mezei egérrel, Usus-szal, az örvös medvével, és Aszklépiosszal, az erdei siklóval, akiknek azonban nem fűlik a foguk az éjjeli játszáshoz. Vajon miért küldik el mindnyájan Sárkányfit? És vajon, ha mindenki alszik, akkor Strix, a bölcs, öreg, szakállas bagoly miért van ébren? Talál-e a kis piros sárkány éjszakai játszótársat, vagy helyette megtanulja, hogy pihenésre mindenkinek szüksége van? Na és milyen ára van annak, ha valaki éjszakánként szeretne ébren lenni?
Bíró Szabolcs első mesekönyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és leginkább azoknak a kis sárkányoknak szól, akik szintén úgy gondolják, hogy aludni teljesen felesleges dolog.


Véleményem: 
Mi is a „bagoly típusú” gyerekek közé tartozunk. Bár nekünk nem csak ez esti hanem a délutáni alvás is gondot okoz. Ugyanis gyerek születése pillanatában eldöntötte, hogy Ő egy perpetuum mobile. Így azt gondoltam igen ez a mi mesénk lesz.
Tetszett az elején a kis ajánló, bár nem volt új információ benne és tanács sem hangoz el. Csak egy tény, hogy aludni kell!!
Az illusztráció nekünk tetszett.Bár Bencének most épp van egy fura képzavara. Minden sárkányra azt hiszi, hogy robot. Ennek ellenkezőéről nem sikerült meggyőznöm.
Sárkányfi felnőtt korábban jól megszidja a szüleit, hogy egy ilyen félelmetes sárkánynak mért pont ezt a nevet választották.
A történet nekem kicsit olyan semmilyen. Jól kezdődik, de amikor Sárkányfi eldönti, hogy Ő nem fog soha többé aludni és neki vág a nagy kalandnak…..na ott kb a második barátnál már mi is majdnem aludtunk.
Értem, hogy a gyerekeknek sokszor el kell ismételni a dolgokat, hogy megtanulják, de én valahogy a mesékben nem érzem ennek szükségét. Igen is okosak a gyerekek. Felfogják elsőre is, hogy Sárkányfival nem akarnak a barátai játszani.
Túl sok felsorolás. Nekem ez inkább megakasztotta a történetet.